avagy mihez, mit igyunk?

2016. május 06. 14:18 - Szeszmeralda

Egy kicsit más - étterem "kritika"

borok.jpg

Írnom kell! Teljesen fel vagyok dobódva, ugyanis egy olyan fantasztikus étteremben jártam, hogy nem is nagyon találok rá szavakat! Mindezt ma délben, munkaidő alatt. Lehet, hogy ez csak nekem ekkora élmény, de az biztos, hogy ez a hely bekerül az én általam felállított top 10-be. 

Már ezer éve mondogatta a főnököm, hogy az egyik volt alkalmazottja nyitott egy éttermet, és hogy mindenki annyira dicséri, menjünk már el egyszer. Tudja, hogy imádok éttermekbe járni, ő sem szeret semmit jobban a hasánál, szóval elég jól elvagyunk. Aztán ma kitalálta, elmegy fodrászhoz, de nem szeret egyedül menni, ezért általában én el szoktam kísérni. Nekem ez ellen semmi kifogásom nincs, hiszen ki az, aki nem akar egy kicsit lazítani munkaidő alatt, ráadásul teljesen "legálisan", a főnök engedélyével. Szó, szót követett, elindultunk, és útközben felvetette, hogy ha már úgyis mászkálunk, nem megyünk-e el ebbe az étterembe? Nem kellett kétszer mondani! Ráadásul ott van nem messze a fodrásztól. Ez az étterem nem más, mint a St. Andrea wine&gourmet Bar. Utólag rémlik, hogy már olvastam róla, hogy milyen szuper hely, és nekem az is tetszik, hogy csak a St. Andrea pincészet borait tartják (mondjuk ez elég evidens..ha már ez a hely neve).

Nagyon- nagyon kellemes volt az első pillanattól, az utolsóig, és nem hiszem, hogy csak azért, mert a  volt főnöknek akartak "puncsolni". Az egésznek a hangulata, a színvilága, elegáns, de mégis fesztelen, tökéletesen ki van találva a legapróbb részletekig. Na, de térjünk rá a kedvenc témámra, az ételekre, és az italokra. Képzeljétek el, hogy délben nem lehet választani az étlapról, csak menü van. De az étlapjuk is teljesen minimál  és szezonális alapanyagokra épül (nem az a kódex vastagságú,  ha ilyen étteremben jártok, meneküljetek). Én előételnek borjúnyelvet ettem, spárgával. Ehhez pezsgőt ajánlottak (ugye, ugye, nem csak én vagyok az elfogult), nem is tudtam, hogy a St. Andreának van pezsgője, de mint kiderült, kereskedelmi forgalomba nem kapható. Valami isteni finom volt. Fő fogásnak kacsamellet kértem, gerslivel ( én most tudtam meg, hogy magyarul ez árpagyöngyöt jelent), bébirépával, citrusokkal. Azt a harmóniát! Komolyan mondom, egy ilyen összhangban levő étel maga az élvezet, robbant a tűzijáték! Amikor tökéletes egyensúlyban vannak az ízek, egyik sem tolakodó, hanem szépen kiegészítik egymást, kihozzák egymás előnyös tulajdonságait. Minden a helyén volt. A sommelier hozzá egy fehér cuvéét ajánlott, ha nem bánjátok, most nem sorolnám fel, milyen fajtákból állt, de gyönyörűen simult az ételhez, kiemelte a mártás enyhe citrusosságát (St. Andrea Örökké fehér cuvée, grand superior).

A desszert egy túrógombóc volt, ez volt a "leggyengébb láncszem", ha szabad ilyet mondanom, helyesebben mondva csak nem az én ízvilágom volt. Viszont a bor amit ajánlottak hozzá...én még soha nem találkoztam ilyennel, pedig nem ma kezdtem a pályafutásomat! Egy késői szüretelésű ROZÉ! Ráadásul 2014-es! (Tudjátok, mindig arra "tanítalak" titeket, hogy rozéból csak friss évjáratot vegyetek, ez itt a kivétel, de ezzel a borral nem fogtok csak itt, vagy a pincészetben találkozni, mert ez sincs kereskedelmi forgalomban.) Elképesztő volt, mintha egy tokaji késői szüretelésű bort ittam volna. Eddig nem volt a kedvenc pincészetem a St. Andrea, de ez most elég nagy fordulatot vett. És ami még nagyon jó, az az, hogy a borokat teljesen normális áron adják, sok étteremtől eltérően. Engem mindig is zavart, hogy miért kell horror áron adni a borokat? Nyilván azon lehet többet keresni, az ételeken nem annyira. Az ételek ára is szerintem teljesen normális, de akinek felkeltettem az érdeklődését tekintse meg a honlapjukat, és menjen el hozzájuk.

Olyan nagy öröm számomra, hogy egyre több jó étterem van Magyarországon, bár mindet kipróbálhatnám!

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://milyenbort.blog.hu/api/trackback/id/tr968683212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
avagy mihez, mit igyunk?