avagy mihez, mit igyunk?

2017. január 16. 11:53 - Szeszmeralda

Poharazgassunk!

Kicsit megkésve, de BUÉK mindenkinek! Sajnos nem jött össze, hogy még az óévben írjak nektek, az év végi forgatag engem is magával ragadott. Alig múlt el a karácsony, jött az egyik barátunk 30. születésnapja, abból még fel sem ocsúdtunk, máris ott volt a szilveszter, azt éppen kihevertük, következett az én kerek évfordulós születésnapom. Talán most már letett a forgószél, így végre újra, újult erővel nekiláthatok "tanítani" titeket!

Képzeljétek, olyan szerencsében részesültem, hogy a Jézuska megajándékozott két darab Riedel kristály pohárral. Huu, gondolom, most egyből leesett az állatok, csak nem a csodálattól, hanem inkább attól, hogy mi a francról beszélek?! Nos, a Riedel kristály az a boros népnek olyan, mint a...mint a...nem is találok rá hasonlatot! Bárhol, ahol komolyan veszik a borozást, ott ilyen poharakat használnak, lett légyen szó akár egy étteremről, akár egy borversenyről. Elképesztően szépek. Végtelenül elegánsak, és kifinomultak. És iszonyatosan drágák. Két darab kb. 10 ezer forint, mivel kézzel csiszolt, ólomkristály üvegek. Szóval be is tettem őket a konyhaszekrénybe, és nemhogy inni nem szabad belőle, de aki csak ránéz, vagy hozzáér, az jobb, ha elkezd imádkozni. Viccet félretéve, nem dugtam el, hanem használjuk. Én ezen sosem akadtam ki, ha eltörtünk valamit, hiszen ezek csak tárgyak és pótolhatóak. Azért ebbe belesajdulna a kis szívem, ha ezt eltörne, de nem lennék miatta öngyilkos.:-)

Engedjétek meg, hogy pár szóban elmeséljem ennek a fantasztikus pohárnak a történetét:

A Riedel család már az 1730-as években létező osztrák családi manufaktúra volt, üveggyártással foglalkoztak, ebbe beletartozott a pohár készítés is. Kilenc generáció telt el, amikor is megszületett a kis Claus, aki felnővén "feltalálta a spanyolviaszt", mégpedig azzal a- mai szemmel-egyszerű gondolattal, hogy pohár alakja jelentősen befolyásolhatja az alkoholos italok fogyasztásának élvezetét, vagyis ugyanaz a bor különböző alakú pohárból kóstolva, más és más arcát mutatja. Régen nem ilyenek voltak a borospoharak, felfelé szélesedtek, alul keskenyek voltak, leginkább egy tölcsérre hasonlítottak. (Tutti, hogy minden családban akad még ilyen pohár, régen ez volt a pezsgőspohár.) Emellett  kitalálta, hogy megfordítja a poharat, így alulra kerül az öblös rész, és felfele a keskenyebb. Ez jó ötletnek bizonyult, ugyanis sokkal jobban kiteljesedtek az ízek. Később a fia tovább finomította a dolgokat, ő rájött arra, hogy minden bortípushoz egyedi, a bor tulajdonságait maximálisan kifejező poharat  kell készíteni.

De miért is mondom el ezt nektek? Azért, mert egyre népszerűbb a bor, a borozás, talán valakit a boriváson túl ez is érdekel és fontosnak tartja, hogy ha mondjuk vendégek érkeznek, akkor a megfelelő módon tudja szervírozni a borokat. Természetesen nem fogom az összes pohártípust felsorolni, csak az alapokat. Hihetetlenül széles a választék, nem csak a szőlőfajtákhoz, hanem a borvidékekhez is készítenek poharat. A múltkor említettem, hogy végre a tokaji furmintnak is lett saját Riedel pohara! 

Kezdjük a legkedveltebb italom poharával, a pezsgővel:pezsgospohar_jpg_2.png

Mindenki látott már ilyet, a pohár hosszú és keskeny, egyrészt azért, hogy a buborékoknak legyen elég "útja", sokáig tudjanak gyöngyözni, és ezáltal mi tudjunk benne gyönyörködni. Másrészt a pezsgőnek nincs valami intenzív illata, ezért a hosszú, és szűk pohár jobban koncentrálja azokat, benntartja az illat, és zamatanyagokat. 8 fokon a legideálisabb.

rizling.png

Könnyű, savas, intenzív aromájú fehérborok, rozék:  Ezeknek a boroknak általában alacsonyabb az alkoholtartalmuk, ezért ne legyen túl magas a pohár, a kehely szája ne legyen túl nagy átmérőjű, mert így jobban koncentrálódnak a gyümölcs illatok és a bor először a nyelvünk elejéhez érkezik, ez csökkenti a savas ízérzetet. Lehet a kehely kifelé hajló, tulipán alakú, ez szintén enyhíti a savasságot. Ilyen borok például a királyleányka, zenit, rizling, savignon blanc. Fogyasszuk 8-10 Cˇ-on.

Testes, fahordóban érlelt borok: Itt már érdemes nagy űrtartalmú poharat választanunk, hogy az érlelés során keletchardonnay.pngkezett összetett aromák ki tudjanak bontakozni, ugyanis ha nagyobb az űrtartalom, nagyobb felületen érintkezik a bor a levegővel, jobban szellőzik. A kehely szája széles. Magas legyen a pohár, hogy az emelkedett alkoholtartalom ne legyen zavaró. A legjobb példa erre a chardonnay, remekül érlelhető. Olyan 12 Cˇ-on teljesedik ki a legjobban.

Vörösborok: Alapvetően itt kétfajta poharat különböztetünk meg, a bordóit, és a burgundicabsav_pohar.pngt. A bordói poharak kisebb űrtartalmúak, ideálisak a közepes testű, alapvetően gyümölcsös vörösboroknak, pl. a kadarkának, a kékfrankosnak, a portugiesernek. Ez egy igazi jolly joker pohár, ha ebből vásároltok egy készletet, akkor már leraktátok az alapokat. A fogyasztási hőmérséklet: 12-15 Cˇ

 

A burgundi poharak a nagytestű, érlelt, tanninban gazdag, nagy vörösborokhoz valóak. Ezek a borok akár évekig is érlelődnek a hordóban, azután a palackban, ezért minél nagyobb felületen kell érintkezniük a levegővel, hogy "kinyíljanak". Emiatt a pohárnak nagy űrtartalmúnak, öblösnek kell lennie. Az alkoholtartalmuk magas, emiatt legyen magas a pohár, mert ha túl alacsony, akkor zavaró a túlzott alkoholos íz, és illat. Szerintem ezt sokan tudjátok, hogy ezeket a borokat szobahőmérsékleten kell fogyasztani, de ez ma már nem  teljesen igaz. Ugyanis a régi korokban a szobákban csak riedel-vinum-burgunder-416-7.jpg16-18 fok volt, ami pontosan megfelelt a szervírozási hőmérsékletnek, manapság viszont átlagosan 20-24 fok körül van odabenn, azért az egy kicsit sok. Csak még azt nem tudom, (pedig higgyétek el, kísérletezgetek eleget) hogy mi a tökéletes megoldás. Mert ugye(?) egy ilyen vörösbort NEM teszünk a hűtőbe. Szerencsések akiknek van pincéjük, mert miután felhozták, kibontották, szellőztették, addigra pont eléri az "ivási" hőmérsékletet a bor. Ilyen fajta a  cabernet savignon, cabernet franc, merlot. 

pinot_noir.png

 Muszáj külön megemlítenem  a borok királynőjét, a pinot noir-t. A legtovább eltartható fajta, akár 50 évig is a csúcson tud lenni. Kényes, körülményes, de ugyanakkor fenséges, tündöklő, légies, de erős, tényleg, mint egy királynő! Nagyon nagy borok készülnek belőle, persze, hogy megérdemel egy külön poharat! Hatalmas, öblös a pohár, nyíló tulipán alakú szájjal. Ez a forma jobban kiemeli a gyümölcsösséget, és tompítja a savérzetet. Szintén 16-18 Cˇ-on fogyasszuk.

 

sherry.png

Desszertborok: Ahogy már említettem, végre a tokaji is kapott külön poharat, de ez elmondható a portóiról, vagy a franciák édes boráról, vagy akár a sherryről. A poharak leginkább a könnyű fehérboros poharakhoz hasonlítanak, csak nem olyan magasak, és a szájuk jobban szűkül befelé. Ne igyuk túl hidegen, a megfelelő hőmérséklet 12-14 Cˇ.

 

Nos, dióhéjban ennyi lenne. Ha valakinek az ideje engedi, akár kísérletezhet is a poharakkal, mondjuk egy pezsgősbe vörösbort tölteni, vagy fordítva. Egyből megérzitek a  különbséget!

U.i.: Nézzétek el nekem, hogy a képek nem tökéletesen vannak beszerkesztve, de már említettem, hogy egy igazi analfabéta vagyok az ilyen dolgokhoz, de azért ahhoz képest, hogy ez az első próbálkozásom, nem is olyan rossz, igaz? :-)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://milyenbort.blog.hu/api/trackback/id/tr112049685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
avagy mihez, mit igyunk?