avagy mihez, mit igyunk?

2017. szeptember 11. 10:41 - Szeszmeralda

A gasztrokirándulás folytatódik:

gyulai körkép

komlo_kaja.jpg

Ez az! Felragyogott a szerencsecsillagom! Nem elég, hogy a Balatonon micsoda kulináris élvezetekben volt részem, most hazamentem Gyulára, és ott is folytatódott tovább. Hát így mondjuk nem csoda, hogy nem tudok egy dekát sem fogyni. De a hiúságomnál eddig még nagyobb a kaja szeretete. Imádok jókat enni, de ezt már jó sokszor hangoztattam. Szóval úgy esett a dolog, hogy édesanyámnak születésnapja volt. Gondoltunk egyet tesómmal, és azt találtuk ki, hogy mi lenne, ha nem ajándékot vennénk, hanem összeverbuválnánk a szűk családot, és egy meglepi ebéddel kedveskednénk neki. Az elhatározást tett követte, lefoglaltam a Komló étteremben egy asztalt. Már régebben egyszer jártunk ott, amikor a Ne főzz Gyula napok voltak, és nagyon elégedettek voltunk. Meg anya egy csomószór emlegette, hogy milyen jó, azért is választottuk ezt.

Ez a szálloda, és étterem már a nagymamámék leánykorában is működött, nagyon impozáns, és patináns hely volt, még  egyszer egy japán herceg is ott szállt meg. Úgy szerettem, mikor mamám mesélt róla, mintha egy régi film elevenedett volna meg a szemem előtt! Elmondta, milyen szépen felöltözött az egész család és hétvégén ebéd után, vagy délután mentek a Komlóba kávézni, sütizni. Ott voltak a helyi művészek is. Nem tudom hallottatok-e már kis Szilágyiról? Ő egy gyulai festő volt, törpe ember, azért a "kis" jelző. (Pont úgy nézett ki, mint a Trónok harcában Tyrion Lanister. :-D) El tudom képzelni hogy milyen lehetett, az a pezsgő, zsizsegő hangulat, mindenki ismer mindenkit, jókat ettek, ittak, a férfiak szivaroztak, biliárdoztak, a nők pletykáltak, teáztak. Aztán a 90-es évek elején kínai üzletet csináltak belőle, de szerencsére a belsején nem sokat változtattak. Azért az szerintem Gyulának egy elég fekete pont, hogy ezt egengedték. De szerencsére 2014-ben újra nyitott, és azóta is működik, mint szálloda, és étterem.

Már a belépéskor nagyon kellemes a benyomásod, szép, letisztult, kellemes arany, barnás színek, igényes asztalok, székek, kiegészítők. A terítés, a tányérok is egyszerűek, szépek.  És mindezek felett még kellemes jazz szól, aminek külön örültem, mert még mennyi helyen a gagyi rádiók üvöltenek. A pincérek nagyon kedvesek voltak, nem kellett várnunk, hogy végre észrevegyenek, ahogy megjöttünk, egyből kísértek is az asztalunkhoz.  Ezt a színvonalat egész végig tartották is. Hamar sikerült mindenkinek választania, jó az étlap is, egyszerű, de mégis egy kicsi különlegességel vannak megvariálva az ételek. Én például kukoricás morzsában panírozott csikemellet ettem, spárgával töltve, grill zöldségekkel (fenti kép). Az a morzsa olyan finom volt, teljesen feldobta az egész kaját. Vannak halak, van a klasszikus cigánypecsenye, van csülök, de mondom, egyáltalán nem túlzó, és nem sok a választék, pont jó. 

Természetesen azért itt is "próbára tettem" a pincéreket, kértem bor ajánlatot. Nah, ez az egyetlen gyenge pontja az éttermenek. Már a nefőzz napokon is teszteltem, ahhoz képest már látok egy icipici fejlődést, de még bőven van mit tanulni. Pedig a borlap kifejezetten jó.  Megfordult a fejemben, hogy írok nekik, hogy nagyon szívesen tartok nekik egy alap ismertetést, szerintem ha annyit tudnának, bőven elég lenne. Csak még nem gyűjtöttem össze a bátorságom, mert lehet, hogy írni könnyen, és gördülékenyen írok, viszont ha meg kell szólalni....:-D Mindenesetre még nem vetettem el az ötletet, mondjuk egyáltalán nem biztos, hogy vevők lennének rá. 

A desszertek is nagyon korrektek, és finomak, a csokimousse a gyengém. Ettünk, ittunk, kávéztunk, boroztunk, fröccsöztünk, kilencen voltunk, és 28 ezer forintot fizettünk! Hát ez meg aztán a pont az i-re! Nem hittem el először. Hülye pestiként nem ehhez vagyok szokva.:-D Remélem, hogy ez így is fog maradni! Egy szó, mint száz, mindenkinek csak ajánlani tudom, végre látni azt, hogy igenis nyitnak Gyulán is igényes, és jó helyek, és hogy van is rá igény. Csak így tovább! 

A másik nagy öröm akkor ért, amikor láttam, hogy a belváros szívében nyitott egy igazi borüzlet!!! Igazi borokkal, nem a 400 ft-os Varga borokkal (jó, nem szekálom ezt a szerencsétlent tovább, nem tudom, miért csípődött be ennyire, illetve tudom, de hagyjuk).  Szinte egy az egyben a Bortársaság borai vannak, de ahogy láttam, teljesen normális áron. A hungária 2.400 forint. Ezt persze egyből le kellett csekkolni. Éppen itt volt az ideje, hogy tényleg elinduljon a gasztronómiai fejlődés Gyulán, mert szerintem kimagaslóan szép Gyula, nem csak a környékbeli városokhoz képest, hanem országos viszonylatban is, de eddig csapnivaló volt pl. a borkínálat, és az éttermek sem tudtak túllépni a sajttal, sonkával töltött pulykamellen. 

Aztán folytathatnám a felsorolást, mert ott van Géza konyhája, a Várkonyi bisztró, a Patrióta, ezek is remek helyek, de mivel még nem ettem náluk, így nem szeretnék véleményt mondani róluk. De ami késik, nem múlik, következő hónapban kipróbálásra kerül az egyik. 

Jah, és nyílt egy tök jó kis billiárd szalon, ahol szintén igényes borok vannak, és kézműves sörök. Sőt, van Moet&Chandon is. (Odiiii!!!)  Szóval a fiatalok is (már akik nem a dizsiben akarnak mulatni) el tudnak most már menni egy jobb helyre, nem berúgni, csak kultúráltan iszogatni. Bár ez nekem egy oximoron. :-D.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://milyenbort.blog.hu/api/trackback/id/tr3012805358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
avagy mihez, mit igyunk?