avagy mihez, mit igyunk?

2016. április 28. 14:16 - Szeszmeralda

Eper – nem csak pezsgőhöz

Végre! Itt az eper szezon! A legszebb, legfinomabb gyümölcs a világon, legalábbis nekem. Öröm ránézni, olyan kicsattanóan üde, élénk, gyönyörű. De majd még most jön a java, mert így az elején elég sokszor bele lehet futni a nagyon szépnek kinéző, de se íze, se bűze eperbe. Ami körülbelül olyan, mint egy élethű műanyag utánzat. Nem kezdem el fújni azt, hogy azok a régi, jó dolgok, (mint a bácsi a chipses reklámban, emlékeztek?) de azért olyan epret már sosem fogok enni, mint amilyen a nagymamámék kertjében volt. Az a pici, szinte fekete, de annak micsoda íze volt!

De félre a nosztalgiával, arról szeretnék írni nektek, hogy mennyiféle, első hallásra talán meghökkentő párosítást lehet készíteni belőle, túllépve a címben említett pezsgő-eper kombón. Ami, tegyük hozzá, szintén nem rossz, de azért ennél sokkal többre érdemes ez a gyümölcs. Nálam úgy szokott kezdődni egy vacsora kitalálása, hogy elgondolom először is azt, mit kívánok, aztán képzeletben elkezdem hozzá párosítani a  különböző alapanyagokat, elképzelem az ízüket, azt, hogy hogyan illenek majd  egymáshoz. Utána azért rákeresek a neten, hogy egy kis segítséget, illetve alapötletet kapjak, aztán máris tovább kombinálom, variálom, szépen lépésről-lépésre elkészítem, hozzá gondolom a fűszereket. Hála istennek, elég élénk a fantáziám, és igen vizuális típus vagyok, így ritkán nyúlok mellé, de azért elő szokott fordulni. (Lehet ilyen élénk fantáziával valami egész másról kellene írnom?) 

Most a két szezonális dolgot vettem elő, az epret, és a spárgát! Első hallásra talán furcsának tűnhet, de higgyétek el, remekül állnak egymásnak, és annyira könnyű elkészíteni. A spárgánál nálam az a trükk vált be a fás rész elkerülésére, hogy meghajlítod, és ahol eltörik, onnan jó. Csak sajnos így van olyan, hogy a fél spárgát ki kell(ene) hajítani, ilyenkor inkább csak levágom a végét, mert sajnálok annyit kidobni. Én mindig zöld spárgát használok, nem tudom miért, a fehértől ódzkodom. Ehhez a salátához meg kell főzni a spárgát, az kb. olyan 6 perc, utána meg lehet futtatni egy kis fokhagymás vajon, előnyére válik. (Csak nem képzeltétek, hogy létezik olyan étel nálunk, amiben nincs valamilyen hagyma?) Az epret negyedekbe vágod, nem kell sok, két maroknyi elég, mert nem jó, ha túl sok van benne, túl édes lesz. Aztán egy tálba teszed a feldarabolt spárgát, rá az epret, egy kis apróra vágott lila hagyma nem fogja elrontani, de persze kihagyható, a tetejére pedig vagy kecskesajtot, vagy feta sajtot morzsolhatsz. Az egészet összeforgatjuk egy kis balzsamecetes, olívás öntettel. Nem kell, hogy álljon az öntetben, csak szépen, finoman vonja be. Egy jó pár tekerés bors mehet rá, sózni nem szoktam.  Azonnal fogyasztható. Jó, hogy a bejegyzésemnek ezt a címet adtam, mert ehhez az ételhez mondjuk pontosan egy pezsgő illik! Azt is ittam mellé. Viccet félretéve, tényleg illik hozzá, de mivel az eper, és a balzsamecet a legintenzívebb íz, ezért egy ahhoz hasonló karakterű bort kell választanunk. Leginkább egy jól behűtött, epres ízvilágú rozét tudnék hozzá elképzelni. Akár lehet  félédes is, mert az egész salátának picit édeskés íze van. 

A másik kedvencünk szintén egy saláta, egy epres, rukkolás sali, ez az én egyik nagy "szerelmem". Nagyon szeretem a rukkolát, mostanában állandóan tudnám enni, főleg, ha kacsamell is társul hozzá.:-)  Az öntethez ki kell keverni egy kis olívaolajat, balzsamecetet, mézet, mustárt, belenyomni egy pár gerezd fokhagymát. Az epret negyedekbe vágni, a koktélparadicsomokat is (olyan 10 db elég), mindkettőt beletenni az öntetbe, és a rukkolát csak akkor hozzáadni, amikor tálalod, különben elázik, és nem lesz ropogós. Tehetünk erre is feta sajtot, de anélkül is tökéletes. A rukkolának a csípőssége, az eper édessége, a paradicsom savanykássága, micsoda kavalkád! Mit lehet ehhez inni? (vizet?) Én, ha száraz bort választanék hozzá, akkor a Nyakas pincészet Aligvárom cuvééjét ajánlanám azért, mert az irsai oliver az illatosságával, enyhe édes ízérzetével, parfümösségével, a chardonnay a "fű" ízével, a rizlingszilváni a könnyedségével igazán  jól passzol hozzá. De az eper miatt jöhet egy rozé is, Konyáriék rozéjának a frissessége, picit édes ízérzete, tökéletes.  Aki jobban kedveli az édes borokat, akkor egy muskotályt válasszon, például a Thummerer pincétől. Ezt a fajtát ajánlom azoknak is, akik most ismerkednek a borokkal,  mert alacsony az alkoholtartalma, szinte szőlőlé íze van. Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy ehhez is megy a pezsgő, vagy egy habzóbor.

Szóval a végére, mire megírtam ezt a bejegyzést, és a magammal folytatott hosszas viták után, arra jutottam, hogy az epernek mégiscsak a pezsgő a legjobb "barátja". De természetesen az említett borok is nagyszerűek, ha valaki nincs ennyire nagy szerelemben a pezsgővel, mint én. Egészségetekre!

 eper_pezsgo.jpg

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://milyenbort.blog.hu/api/trackback/id/tr188647104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
avagy mihez, mit igyunk?
süti beállítások módosítása